A tegnap eltelt, ám közben jönnek-mennek a finom üzenetek. Az iwiw-re is, msn-re is kapok pár sort - lám, lehetséges a figyelmesség. Nem lógok a nyakán, de válaszolok a levelekre, és fel- vagy visszahívom, ha keres. A beszélgetéseink tónusa egész kellemes, nincsenek tüskék, s visszafojtott indulattól terhes mondatok. Még kedvesnek is mondhatnám.
Az első levélke hétfőn este érkezett: legyen szép az álmom, könnyű az éjszakám. A második tegnap reggel: vinném-e magammal a hajókirándulásra. Tegnap este hosszan cseteltünk: a T.-vel való találkozás foglalkoztatja. Ideges. Tart a csütörtöki naptól (én is), dekázgat a gondolattal, mert hol kalandnak, hol kihívásnak éli meg. Majd lecsillapodnak a kedélyei. Azon voltam tegnap, hogy ne a megfelelés kényszere munkáljon benne, hanem a felfedezni való izgalom. Tán sikerült ezt elérnem. Ma reggeli levele azt firtatta: a csetelés közben volt-e orgazmusom. Ó, ha ez így működne! Közben T.-vel is váltok üzenetet, reggel este. Megzuhant kissé, azt hiszi a barátja még mindig a régi nőjét szereti. Vigasztalom. Erőlködik. Azt mondja, ő szereti S.-t, de lehet, hogy ez csak az újnak és a másnak szóló hirtelen lángolás. Közben a régi barátja bombázza: szálljon már le a fellegekből.
Közben persze magamra is figyelek. Hogy nekem jó legyen. Nem várok sokat az estétől, és mégis. Nagyon csalódott lennék, ha nem jönne össze (benne van, hogy T. visszatáncol), ugyanakkor félek is, hogy milyen érzéseket vált ki belőlem. Azt tudom, hogy G.-nek szeretném emlékezetessé tenni a napot: élete végéig ne felejtse el. Ő meg attól tart, mi van, ha rákattanok a nőkre. Előfordulhat, bár nehezen tudom magamról elképzelni. Mondtam neki: nekem az kell T.-ből, amit ő nem ad meg nekem: simogatást, kedvességet, becézést. Férfi is megadhatná, de G. erre alkalmatlannak tartja magát. Akkor megszerezzük. Persze G. titkon abban reménykedik, hogy ez majd vissza-visszatérő esemény lesz a kapcsolatunkban. Ó, hogy legyezné a férfiúi hiúságát! Nem tudom, mit gondoljak erről. Minden - vagy majdnem minden - a holnapi estétől függ. Meglátjuk. Egyelőre az foglalkoztat, mit vegyek fel, ami egész nap kényelmes lesz, és még este is csinos vagyok benne. Nem fázok a munkahelyemen, de jól mutatok. Napok óta kezelem a bőrömet: kenegetem ezzel azzal, szőrtelenítek. Vajon van miért? Levágtam a körmeimet, azt hiszem, körömlakkot sem festek rá. Hajat csak holnap mosok, hogy friss legyen. (És közben jönnek a vizesek…) Ma napozni akartam, de borús az idő, maradtam itthon. Rendet raktam, pakoltam, mostam, tán boltba is megyek, és főzök valamit. Kéne. Ráérek későn indulni, bőven van időm. Ez a várakozás, ez a készülődés… Emelkedik a vérnyomásom. Vagy a stressz dolgozik?
