Eltelt három hét, ami nem volt nehéz, mert hetente csak egyszer-kétszer látjuk egymást. Volt közte egy igazán kellemes nap, amikor cseresznyét szedtünk, meg egy érdekes délután, amikor L. nevű ismerősével találkoztunk. És látod, most erőlködnöm kell, hogy felidézzem, mikor is szeretkeztünk utoljára. Vagy a memóriám gyengül, vagy az együttlét volt feledhető.
A T.-vel való randi természetesen nem jött össze, amiért akkor ott irtózatosan pipa voltam, elmondtam mindennek. De talán a FE rendezte így, hogy megkíméljen ettől a kalandtól. És közben sokat dolgoztam, ami csak azért említésre méltó, mert végül is ez, a munkám az, ami aláásta a G.-vel való kapcsolatomat. Minden nap délután vagyok műszakban, olykor vasárnap is – akkor mikor találkozzunk? Márpedig az értékes kapcsolatokat ápolni kell, az értékteleneket pedig a helyükön kezelni. Megpróbálom.
Egyik délután az N.-ben sörözgettünk, és mondja Gy.-re, a tulajra, hogy 40 kilót lefogyott, s mióta az asszony elhagyta, ott virít a mittudoménmelyik társkereső portálon. E mondatból nekem csak az volt a lényeg, hogy akkor babám azt az oldalt te is látogatod. És megkerestem az oldalt. És még pár másikat. Kettőn felfedeztem Zarándokot, és mindkét helyre regisztráltam, mert kíváncsi voltam, mit avagy kit keres ott. Megtudtam. „Legyél toleráns, kulturált, őszinte és szenvedélyes. Ne hátrálj meg a kihívások elől.” És függetlenként regisztrált, kicsit megszépítve az adatlapját. Miért vállalkozót írt a rokkantnyugdíjas helyett? Képmutatás. Manyi néven regisztráltam, és küldtem egy ártatlan figyelemfelhívást. Aztán elkezdődött a levelezés, a következőképpen:
Kedves Zarándok!
Látom, a gépnél vagy, olvastad, ezért sietve elnézést kérek, figyelmetlen voltam. Nem vettem észre, hogy Fejér megyében keresel. Nem is vagyunk olyan messze, mint elsőre gondolnánk. És az elvárásaidnak sem biztos, hogy megfelelek. Ha ezek után is érvényes az üzenet, akkor úgyis jelentkezel. Szia: Manyi
Kedves Manyi!
Fejér és Tolna megye között valóban nincs távolság. Gyakran járok arra, hétvégén is ott van programom. Gyorsan rám találtál, és legalább nem kérsz azonnal fényképet. Nincs mit titkolnom és nem "inkognitóban vadászok", csak még nem tudok képet feltölteni magamról. K.-ban lakom, és ott dolgozom saját műhelyemben. Magányos nem vagyok, de az egyedüllét időnként nyomaszt. Hogy mit keresek itt? Magam sem tudom, de miért ne...Néhány napja ez az oldal beerőszakolta magát az iwiw lapomra, én meg kitöltöttem, és azóta itt vagyok, mint "képtelen pasi". A függetlenségemet nincs szándékomban feladni, de ki tudja, bármi összejöhet. Nem bízom az ilyen irányú kapcsolatteremtésben, de a sorsnak és a hölgyeknek megadom az esélyt. /JA és magamnak is/
Egyelőre ennyit magamról. Folytatjuk a csevegést?
Zarándok
Én hiszek a véletlenekben. Nem gyorsan találtam rád, már itt voltam, amikor regisztráltál, de elfelejtettem a jelszót, így újra regisztráltam. A zarándok tetszett meg, az hogy nem keresztnevet írtál. Képet azért majd kérnék, és én is küldök, nehogy csalódást okozzak. Nem nehéz, a rendszer mindent utasít. Nekem nincs ivivem, de ha tudnám a neved, megnézhetnélek. Én már rég külön élek a férjemtől, és tudom mi a magány. Megértelek. Esélyt adok én is magamnak. Ha gondolod, chetre is mehetünk.
Hiszek a véletlenekben. Talán jobb is így. Az üres borítékban kínáltam e-mail lehetőséget, és megírtam, nem gyorsan találtam rád. Itt voltam, amikor regiszt.-tál, de elfelejtettem a jelszavam és újból bejelentkeztem. A neved tetszett meg: zarándok, nem pedig keresztnév. A képcsere viszont kéne, nehogy nagy csalódás legyen. Ha nem tudsz feltölteni, add meg a neved, és az iviven megnézlek, bár nekem nincs oldalam. De előbb te lépj, mert úgy kell. És a magányomról írtam,de az jobb,hogy "üres" maradt. Majd egyszer...Ide is írhatsz: manyi.kis@gmail.com.
Manyi
Szia!
Ilyen a technika. Üres borítékot kaptam tőled, de az adatbázisodból elővettem a leveledet. Chetelni nem szoktam, bár egy próbát megérne. Iwiw-en Gere Gábor (Papa)-ként szerepelek. Tájékozódj nyugodtan. Várom a válaszod.
Zarándok
Megnéztem az ivived. Direkt jóképű vagy :)). A műhelyedet is láttam. Biztosan sokat utazol. Az van nálad, hogy családi állapota: kapcsolatban. És az ismerőseidet is megnéztem, biztos ott a kapcsolat. tippeltem is. Úgy igazságos, hogy küldjem a képet, de ha nem vagyok szimpatikus, inkább ne válaszolj. Úgy nem bánt.
Manyi
Szia!
Keveset utazom, azt is inkább hivatalból és nem passzióból. A "kapcsolatban" régi ügy, de meghagytam, nem írtam át. Minek vagy kinek? De az igazi bejegyzés az elvált lenne. Érdekelne, hogy kire tippeltél, de szerintem nem nyertél. Várom a képeket. Légy jó, és álmodj szépeket.
Zarándok
Ahhoz, hogy a képem elküldhessem, neked engedélyezni kell. Bal oldalon a kapcsolatok 2 pontnál a fotót küldenének csíknál kell engedélyezned. Biztosan akarod? Mert én már nem. Elbizonytalanodtam. De persze hogy küldöm. A tippemet nem szeretném elárulni, és minek bolygatni egy régi kapcsolatot. Csak újból eszünkbe juttatjuk a megromlott gyötrő ügyeket. Nekem sem esne jól, ha a volt férjemről kérdeznél. Csúnya ügy. Ha mondom, az oké,de nem faggatásra. Ha amúgy is erre jársz, akár találkozhatnánk is. De előbb a képet. És ha nem tetszem, akkor ahogy kértem: ne válaszolj.
Manyi
Jó reggelt Manyi!
Megkaptam a képet, OK. Te is írhatnál magadról néhány sort bemutatkozásként. Folytatjuk a csevegést? Valamikor jövő héten ismét járok Dunaföldvár felé...
Zarandok
Tudod, kedves Gábor, sosem gondoltam volna, hogy így adod ki az utamat. Magányos vagy? Csak te tehetsz róla, felkínáltam, hogy melletted élhessek. A kényelmed ennél fontosabb volt. Azt mondod a kapcsolatunkra: régi ügy. Neked ez régi ügy? Keveset találkozunk, igaz. De te semmit sem tettél ez ellen, csak vártad, hogy házhoz szállítsam a heti élvezetedet, mint egy pizzafutár. Úgy kínálgatod magad a párkereső oldalakon, mint egy vén kecske. Beteg vagy. Kérj segítséget.
Klári
Manyi!
Ha én valakinek ki akarom adni az útját, akkor azt közlöm vele. Egyszer sem írtam le, hogy magányos vagyok, csak azt, hogy nyomaszt (időnként) az egyedüllét. Azt, hogy mellettem élhess, nem valószínű, hogy komolyan gondoltad, legfeljebb erősen kívántad, mert komoly érvek szólnak ellene a te részedről. Igen, a kapcsolatunk valóban régi ügy, nem közöltem senkivel, hogy vége is van.
Érdekelne, még hány oldalon árulom magam, mert azokhoz nincs közöm. Úgy érzem, kellően őszinte és egyértelmű volt, amit írtam. Nem csaptam be senkit, és legfőképpen nem csaltam meg senkit, még szóban sem. Az egyszerű kíváncsiság vezérelt.
Éreztem, hogy Manyi fiktív, mert zavaros a "meséje", gondoltam arra is, hogy te vagy a vonal túlsó végén, ezért csak elvétve szundítottam az éjszaka. Az oktalan féltékenységed kellemetlen napokat és álmatlan éjszakákat okozott neked. Mondd, miért lesed, hogy mi történik a gépemen? Beteggé teszed magad. Én is tudom néhány címed és jelszavad, de soha nem kutakodnék az adatbázisodban. Azt hiszem, ma elmondtam volna neked ezt a pillantás sztorit, mert nyomasztott volna a dolog. Nehogy úgy járjak, mint a vebszarral, mert arról nem is tudtam.
Gábor
Utána felhívtam telefonon. Hárít és vádaskodik. Hogy turkálok az adatbázisában! Csak azt nézem és látom, ami bárki számára elérhető. Illetve már azt sem, mert töröltem Manyit. Tudom, hogy függ a net-től. A párkereső oldalak nyújtotta izgalomtól. Bekapcsolja a gépet, és felmegy az adrenalinszintje. A lehetséges kalandtól, a megélhető randiktól, az elképzelt szextől. Ezzel a démonnal nem tudok harcolni. Átengedem a karmaiba.
Érdekes, hogy a reg. lapján még 34 levél, huszonvalahány üzenet és 3 barátnak jelölt van. Négy nap alatt! És átbogarászta 274 nő adatlapját. Ha ennek az energiának a felét rám fordította volna, rögvest nem lenne elviselhetetlen a gyötrő magánya.
Akkor most arról, hogy mi várható. Ahogyan B. kérdezte: „Miért vagy még mindig mellette?” Kezdetben persze megszokásból, aztán félelemből. De ma? Ma már nem akarok így mellette lenni. A sorozatos regisztrálásával, keresgélésével kiderült: képmutató, hiszen mellőlem kacsingatott ki ezekre a nőkre, flörtökre. A miért mindegy is: akár azért, mert velem elégedetlen, akár azért, mert most akarja megélni a sok-sok kihagyott kalandot, akár azért, mert kapuzárás előtti pánik uralkodott el rajta, akár azért, mert a szíve és lelke helyett a farka vezérli, akár azért, mert normális kapcsolatot akar kialakítani, hogy a hátralévő 10-20-30 évet stabillá tegye. Mindegy a miért. Azt tudom, hogy ez hozzám így méltatlan. És azt, hogy a társkereső oldalakhoz való vonzódása már-már beteges. („Magam sem tudtam miért, de regisztráltam.”) Tehát tudom, hogy ezúttal vége a kapcsolatunknak. Hú, de nagyon sajnálom, amiért ilyen csúnya véget ért! Bár megkérdezem: érhetett volna szép véget? Szebb lenne, ha bejelenti: unlak babám, más kell, hagyjuk abba? Kétlem. Ugyanilyen rosszul esett volna, és valószínű, a feldolgozása is ugyanilyen nehéz lenne. Mert nehéz.
