Ma már Xanax nélkül vagyok. És baromira fáj a fejem. Remélem, lesz egy kiadós eső. A palánták vajon hogy vannak? Mert azokat is szeretni és ápolni kell. Délelőtt Cs.-t vigasztaltam, megint meg van zuhanva. Délután talán szundítok, bár nem tesz jót: akkor éjjel nehezebb.
Krumplipüré, arcpakolás, csupa hasznos elfoglaltság. És a fiam blogját olvasom – megint gyönyörűt írt. Mostanában sokat beszélünk – erről az ügyről is –, és meglepően jól reagálja le. A véleménye, a tanácsa is bölcs. Csak el ne romoljon ebben az értéktelen világban!
Holnapra már programot tervezek. Délelőtt mise, körmenet, aztán fürdőzök, és ebédelek valahol. Hát csak így magányosan. Szoknom kell, ugyebár.
A weboldalak közelébe sem megyek, csak a world van nyitva, hogy írhassak. Se free, se iwiw, se semmi. Már a mah jonge is idegesít. A gépem kerülöm, bár egyszer a közelébe mentem: a heregyerektől vártam Irodapiac-üzenetet (nem küldte!), de Kabbalától volt egy levél. Kibontottam és benne egy Böbissel folytatott levélváltás. Megnéztem, Jézusom az a nő olyan kövér, hogy csak a zsírját lehet fogdosni, akármilyen mélyre markol is benne, csak hájat fog. A vastag combjaitól még a G-pontjáig sem ér fel. Kabbala szerint a nő a pénzes pasikat feji meg, sikerrel. Na, ebből mi sül ki?
Szüntelenül fáj a fejem, ami – tudom jól – azért van, mert két napja nem ettem. Csak iszom a kávét, teát, gyümölcslét, ásványvizet. Mintha léböjtkúrán lennék. Fogyok biztos 4-5 kilót megint. Ki nem szarja le? Most már kedvemre olyan lehetek, amilyen akarok. Lóghat a hasam, vagy zöröghet a csontom. Nem kell többé szőrteleníteni a lábam. Hah, micsoda megkönnyebbülés.
Gy. sejt valamit. Vagy tud. Többször is benézett a szobámba, minden rendben van-e. Hát, elég ritkán fordul elő, hogy egész nap csak fekszem az ágyban. El-elszundítok, dolgoznak a nyugtatók. Dél körül illatokra ébredtem: Gy. főzött ebédet. Eresztett levest (ahogy a nagymamájától tanulta) és rizses húst. Nem faggat, nem tolakodik, szerencsémre.
Most az zavar, hogy G. biztosan haraggal gondol rám. Azt hiszi, turkálok a gépében, meg olvasom a leveleit, meg lesek, kutakodok. Hogy én szereztem neki a kellemetlen pillanatokat a Manyival. De nem! Nagyon nem így van. Négy nappal korábban ő mászott bele ebbe az egészbe, én csak szembesítettem a helyzettel. Remélem, nem csináltam semmi bántót. Ha igen, kérem az Istent, bocsássa meg.
