Hát mindenkinek nagyon köszönöm, aranyosak vagytok, de ne küldjetek Viledát. Végül is nem az a lényeg. Leírom, hogy mi nem fontos:
Nem fontos, hogy ki mit gondol.
Nem fontos a tegnap.
Nem fontos, hogy 55 éves vagyok.
Nem fontos, hogy nem lehetek G. felesége.
Nem fontos Manyi.
Nem fontos, hogy nincs elem a vibrátorban.
Ami fontos:
Fontos az elmélkedés és az ima, mert ezek táplálják a lelkemet, és fontosak a lépések, mert ezek tartanak az ösvényen.
Fontos ez a blog, mert ez a terápiám, hogy megszabaduljak a terheimtől, és kiírjam magamból a rossz gondolatokat.
Fontos az Ember, mert az életemet köszönhetem neki. Fontos – volt? lesz? – az egyetlen nap, amit vele tölthetnék. Vele fontos (lenne) a beszéd, hogy ne csak halljuk, hanem meg is értsük egymást.
Ennyi. Hát olyan sok?
