Jó, átírjuk az álmokat, de elébb - megköszönve az érdekléődést, meg minden észrevételt - pár válasz nektek.
Kedves Delfin (lány? fiú?)! Az ötleted nem eredeti. Képzeld, nekem is eszembe jutott. Viszont morális és etikai fenntartásaim vannak, ezért első lendületből elvetettem az ötletet. Második lendületből fontolgatni kezdtem. De már egy hete, sőt tíz napja rágódom rajta, de nem visz rá a lélek, hogy megtegyem. Vacillálok már jó ideje, és tudom, hogy addig húzom-halasztom, hogy elkések vele, vagy úgy rendezem, hogy lekéssem a csatlakozást. Várom a FE útmutatását, de nem mutat semmit. Úgyhogy egyelőre nem is teszek semmit. (Ha viszont igen, azt itt olvasni fogod, becs szóra.)
Bubunak üzenem: nem célom, hogy vetekedjek a blogtér szerzőivel. Nem a népszerűségi indexemet akarom növelni (sőt, elárulhatom, az olvasottságom rohamosan csökken!), pusztán az vezérel, hogy kiírjam magamból a gondolataimat. Régebben G.-nek írtam leveleket (és botor módon kezdetben választ is vártam), de be kellett látnom, hogy neki másként fogalmaztam, valahogy neki írtam. Itt nem fenyeget ez a veszély, különösen, amióta nem is üti fel a blogot. Magamnak és magamról írok, mint már mondtam oly sokszor: terápiaként. Van egy másik site, ahol 12 fejezeten dolgozom egyszerre, ez valójában 12 lépés, s mindig új (vagy újnak tűnő) gondolatokkal bővül. Azzal együtt lenne kerek egész mindaz, amit itt olvastok, ott viszont szigorú titoktartást fogadtam, mert az két emberre tartozik: rám, és egy másik emberre, akinek Szponzor a neve.
Mackósajtnak: a válaszom igen. Folytatom a férfias sztorikat, amint lélegzethez jutok, vagy kifogyok a jelenből. Azt nem ígérem, hogy valamennyi kalandomat idevésem, de lesz még pár történet. A.-é biztosan szerepel majd, mert kedves és tanulságos, és Z.-é is például, akit rangján és fontosságán alul kezeltem, jóllehet meghatározó szerepe volt abban, hogy faltam a pasikat. Ez nem is pusztán elvarratlan szál, hanem egyenesen kirojtosodott, kifeslett hasadék az életemben. Vagyis láthatjátók: A.-tól Z.-ig terjed a névsor, akár az abc-ben. Adjatok időt.
Szapho66-nak: Sosem írok verseket. Nem értek hozzá. Olvasni szeretem, de csak a kiváló műveket, a sok amatőr a világból kizavar a gyengécske kezdeményeivel. Sajnos bőven volt alkalmam ezeket a rímelő zsengéket szerkeszteni, talán innen a fóbia. Viszont remek kritikus lenne belőlem, mert első szimatra megmondom, melyik zseniális, és melyiket lehet a szemetesbe dobni. A pályán töltött X évtizeddel a hátam mögött egyébként azt mondom: aki verset ír, az gyanús. Szigorúbban fogalmazva: abnormális. Kerülöm őket.
